Nappali tagozatos diákok az egészségügyi ellátásban – valójában mire jogosultak?
Sokan gondolják úgy, hogy ha valaki nappali tagozaton tanul, akkor automatikusan biztosított a társadalombiztosításban. Ez azonban nem így van: a törvény szerint a nappali képzésben részt vevő hallgató nem számít biztosítottnak, hanem egészségügyi szolgáltatásra jogosult. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a diák térítésmentesen kaphat állami orvosi ellátást, gyógyszert, betegszállítást vagy gyógyászati segédeszközt, amíg fennáll a hallgatói jogviszonya.
A jogosultság magyar állampolgárok mellett vonatkozik menekült- vagy oltalmazotti státuszú tanulókra is, valamint egyes külföldi diákokra, például ösztöndíjas hallgatókra. Nagyon fontos feltétel azonban, hogy a jogviszony aktív legyen, tehát ha a hallgató szünetelteti a tanulmányait, az befolyásolhatja az egészségügyi jogosultságát.
Fontos kiemelni, hogy ez a jogosultság csak a nappali tagozaton tanulókra vonatkozik. Az esti, levelező vagy egyéb képzési formákban részt vevőknek nincs ugyanez a kedvezmény, így nekik más biztosítási jogviszonyra van szükségük ahhoz, hogy ingyenesen vehessenek igénybe egészségügyi szolgáltatásokat.
Amikor a tanulmányok befejeződnek, a diákok még 45 napig jogosultak az egészségügyi ellátásokra. Ha ezután sem létesítenek biztosítással járó munkaviszonyt vagy más jogviszonyt, akkor egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük ahhoz, hogy a jogosultság folyamatos maradjon. Ez biztosítja, hogy a tanulmányok után se maradjon ellátás nélkül senki, de egyértelmű kötelezettséget is jelent azok számára, akik nem kezdenek el dolgozni vagy vállalkozni.
Összességében tehát a nappali tagozatos hallgatók helyzete kedvező, hiszen tanulmányaik alatt automatikusan jogosultak az állami egészségügyi ellátásokra. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy ez nem teljes körű biztosítási jogviszony, és a képzés befejezését követően a jogosultság csak átmenetileg marad fenn, utána pedig szükség van járulékfizetésre, ha más formában nem rendeződik a TB-helyzet.
