Minimum járulékfizetés egyéni vállalkozóknál: így számoljuk 2025-ben és ezekre kell figyelni
Az egyéni vállalkozók járulékfizetése sokszor okoz bizonytalanságot, különösen akkor, ha a vállalkozói tevékenység nem a hónap teljes egészében folytatódik, vagy a vállalkozó olyan ellátásban részesül, amely mentességet ad a minimumjárulék megfizetése alól. Az alábbiakban közérthetően összefoglaljuk, mikor kell minimumjárulékot fizetni, mikor válik arányossá a számítás, és hogyan alakul a járulékalap egyes tipikus élethelyzetekben.
A szabályok kiindulópontja, hogy minden olyan egyéni vállalkozó, aki biztosítottnak minősül, havonta köteles megfizetni legalább a minimálbér (vagy tevékenység esetén a garantált bérminimum) utáni társadalombiztosítási járulékot. Ez akkor is érvényes, ha a vállalkozásnak egy adott hónapban nincs bevétele. Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége a bejegyzés napjától a törlés napjáig, illetve egyes speciális foglalkozásoknál a kamarai tagság teljes időtartamára áll fenn.
A Tbj. 40. § (4) bekezdése ugyanakkor több olyan élethelyzetet is felsorol, amikor a vállalkozó mentesül a járulékfizetési alsó határ megfizetése alól. Ilyen például a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy épp az ápolási díj időszaka. Fontos, hogy ezek a mentességek csak akkor érvényesek, ha a vállalkozó a felsorolt ellátások ideje alatt nem folytat vállalkozói tevékenységet.
Amennyiben a mentességet biztosító körülmény csak a hónap egy részében áll fenn, a járulékalapot arányosítani kell: minden napra a havi járulékalap harmincad része számít. Így ha valaki például a hónap felében táppénzen van, a minimum járulékalapot is csak a hónap fennmaradó napjai után kell megfizetni.
Például egy szakképzettséget nem igénylő tevékenységet végző vállalkozó, aki 2025. április 5-én kezdi meg a tevékenységét, az adott hónapra 24 napra köteles minimum járulékot fizetni. Ez a számítás így alakul: 290 800 / 30 × 24 = 232 640 forint. Ha pedig március 18-tól táppénzre kerül, akkor az adott hónapban csak 14 napra fizet járulékot, így a minimum járulékalap: 290 800 / 30 × 14 = 135 707 forint.
Egy fontos kivétel azonban mindenképpen figyelmet érdemel: tevékenység szüneteltetése esetén a minimum járulék csak akkor kerül elengedésre, ha a szüneteltetés a teljes hónapban fennáll. Ha tehát valaki május 10-én jelenti be a szüneteltetést, a májusi járulékalap még teljes havi kötelezettség lesz (290 800 Ft). Ugyanez a szabály akkor is érvényes, ha a hónap végéig tartott a szünetelés, de nem az egész hónapot érintette.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése ezzel szemben már rugalmasabb. Ha a vállalkozó a hónap egy részében nem biztosított, a járulékot csak arra az időszakra kell megfizetni, amikor más jogcímen nincs egészségügyi jogosultsága. Így például a szünetelés május 10-től kezdődően egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget idéz elő a hónap hátralévő részére.
Gyakori kérdés, mi történik akkor, ha a szüneteltetés kezdetének hónapjában a vállalkozó egyébként más okból is mentesül a minimum járulékfizetés alól – például táppénzt kap. Ilyenkor az arányosítás szabályából kell kiindulni, és azokat a napokat kell figyelembe venni, amelyekre már nem vonatkozik mentesség, ugyanakkor még nem állt be a teljes hónapra vonatkozó szünetelés. Ha például 2025. május 10-ig táppénzben részesül a vállalkozó, majd május 12-től szünetelteti tevékenységét, a május 11-i napra még járulékalapot kell fizetni, így a havi járulékalap a következőképpen alakul: 290 800 / 30 × 21 = 203 560 forint.
