Hogyan működik az átalányadózás 2025-ben?
Az átalányadózás az utóbbi években az egyik legnépszerűbb adózási forma lett Magyarországon, nem véletlenül. Sokan választják, mert egyszerűbb, kiszámíthatóbb, és nem kell minden egyes költségszámlát gyűjtögetni ahhoz, hogy elszámolhassák a kiadásaikat. 2025-ben sem változik ez a logika, de fontos tisztában lenni a szabályokkal és határokkal, mielőtt valaki ebbe vágja a fejszéjét.
Az első döntés általában az, hogy alanyi adómentességet vagy áfa-körös működést választ a vállalkozó. Az alanyi adómentességnek az a lényege, hogy nem kell ÁFÁ-t felszámítani a számlákon, viszont az áfa-levonás lehetősége sem adott. Ez főleg akkor előnyös, ha a bevétel nagy része magánszemélyektől származik, hiszen így kedvezőbb áron lehet szolgáltatást vagy terméket kínálni. A bevételi határ 2025-ben 18 millió forint, efölött automatikusan áfa-körössé válik a vállalkozás. Bizonyos tevékenységekre – például biztosításközvetítés vagy humán egészségügyi szolgáltatás – külön szabályok vonatkoznak, ezek eleve tárgyi adómentesek.
Az átalányadózás esetében is van bevételi plafon: nem kiskereskedők számára 34,9 millió forint, míg kiskereskedőknek akár 174,4 millió forint. Aki ezt átlépi, annak visszamenőleg más adózási formára kell áttérnie, így fontos a bevétel folyamatos nyomon követése. Az adózási forma legnagyobb előnye a költséghányad, amely előre meghatározott arányban csökkenti a bevételt, így nem kell minden kiadást külön elszámolni. Három sáv van: 40%-os, 80%-os és 90%-os költséghányad. A 40% az általános tevékenységekre vonatkozik, az építőipar, a fotózás vagy a kozmetikai szolgáltatások 80%-kal számolhatnak, míg az online kiskereskedőknek 90%-os költséghányad jár. Ez azt jelenti, hogy például egy adminisztratív szolgáltatással foglalkozó vállalkozó 1 millió forint bevételből 400 ezer forintot automatikusan költségként elszámolhat, és csak a fennmaradó 600 ezer forint lesz az adó alapja.
Nem mindegy azonban, hogy valaki főállású vagy mellékállású vállalkozóként választja az átalányadózást. A főállásúaknak minden esetben járulékot kell fizetniük – minimum a minimálbér vagy a garantált bérminimumalapján –, még akkor is, ha a tényleges bevételük alacsonyabb. Mellékállású vállalkozók viszont bizonyos bevételi szintig mentesülnek a járulékfizetés és a személyi jövedelemadó alól. Ez a határ 40%-os költséghányad esetén 2,9 millió forint, 80%-osnál 8,7 millió, míg 90%-osnál 17,4 millió forint. Csak ezek átlépése után kell adót és járulékokat fizetni a tényleges jövedelem után.
Az átalányadózókat többféle kedvezmény is segítheti. A 25 év alatti fiatalok, a 30 év alatti anyák és a négy vagy több gyermeket nevelő anyák különböző mértékű SZJA-mentességet élveznek, emellett elérhető az első házasok adókedvezménye, a családi adókedvezmény, valamint az önkéntes pénztári és nyugdíjbiztosítási befizetések után járó kedvezmény is. Ezek sokat számíthatnak a ténylegesen befizetendő adó csökkentésében.
Nem szabad megfeledkezni az iparűzési adóról sem, amelyet az önkormányzat felé kell teljesíteni. Itt két opció közül lehet választani: a sávos rendszerben fix összegeket kell fizetni (50 ezertől 170 ezer forintig a bevételtől függően), vagy a tételes adó, amely kifejezetten kedvező lehet azoknak, akiknek az éves bevétele nem haladja meg a 2,5 millió forintot. És persze minden vállalkozónak kötelező az éves kamarai tagdíj is, amely 2025-ben is 5 000 forint.
Összességében az átalányadózás 2025-ben is azoknak éri meg leginkább, akik egyszerűbb adminisztrációt szeretnének és előre kiszámítható adóterheket. Ugyanakkor nem minden tevékenység esetében optimális, ezért fontos előre számolni, mérlegelni, és ha kell, szakértő segítségét kérni.
