Elektromos céges autó: adókedvezmények, áfa, költségelszámolás és az otthoni töltés kérdése
Az elektromos autók egyre több vállalkozás életében jelennek meg, és ezzel együtt jönnek a gyakorlati kérdések: milyen adókedvezmények érhetők el, levonható-e az áfa, hogyan kell elszámolni a töltést, főleg ha a munkavállaló otthon tölti a cég autóját? Nézzük végig a legfontosabb tudnivalókat.
1. Adókedvezmények elektromos járműre
Bár kifejezetten „elektromosautó-kedvezmény” nincs a társasági adóban, több általános lehetőség is használható. Ilyen például a fejlesztési tartalék feloldása, amit egy elektromos jármű beruházására is fel lehet használni. Emellett a kkv-k beruházási adóalap-kedvezménye alkalmazható új jármű beszerzésekor, ha a cég mikro-, kis- vagy középvállalkozás, és magánszemély tulajdonosok állnak mögötte. A finanszírozás sem mindegy: ha a járművet hitelből vagy lízingből szerzik be, kkv-k esetén a hitel vagy lízing kamata után is járhat kedvezmény.
Ezeken túl az elektromos autók bizonyos környezetvédelmi osztályokban (5E, 5Z) több speciális könnyítést is kapnak. Ilyen a gépjárműadó alóli mentesség, a cégautóadó-mentesség, a regisztrációs adó mentessége, illetve az, hogy az átruházáskor nincs vagyonszerzési illeték. Ezek együtt nagyon komoly üzemeltetési és belépési költségcsökkentést jelentenek egy cégnek.
2. Áfa: mikor levonható és mikor nem?
Itt jön a feketeleves. Az áfatörvény nagyon szigorúan kezeli a személygépkocsikat.
Személygépkocsi esetén az üzemeltetéshez szükséges „üzemanyag” áfája nem vonható le. Elektromos autónál ebbe az elektromos áram is beletartozik. Ez a tiltás akkor is él, ha az autót 100%-ban céges célra használják. Ugyanez igaz akkor is, ha a cég maga veszi meg a töltőt és a telephelyén tölti az autót: a személyautó töltéséhez felhasznált áram áfája tiltott tétel.
Más a helyzet az elektromos tehergépjárműveknél. Itt az áfa a normál szabályok szerint levonható, amennyiben a járművet adóköteles tevékenységhez használják. Ezért nagyon fontos a dokumentálás: célszerű ráíratni a töltőoszlop-számlákra a teherautó rendszámát, hogy egy ellenőrzésnél alá lehessen támasztani, mihez kapcsolódott az áramvásárlás.
Ha a telephelyen van egy töltőpont, amit egyszerre használnak személyautók és teherautók, akkor a költségeket (áram, karbantartás, amortizáció) szét kell osztani levonható és nem levonható részre. Ennek nincs hivatalosan előírt NAV-módszertana, tehát a cégnek magának kell egy belső szabályzatban rögzítenie, hogyan számol (külön mérőóra, kilométerarány, felhasználási arány stb.). Ezt a nyilvántartást folyamatosan vezetni kell, mert ez lesz az alapja az áfalevonás igazolhatóságának.
3. Költségelszámolás és nyilvántartás
Költségoldalon az elektromos autó nagyjából úgy működik, mint a hagyományos: elszámolhatók az olyan tételek, mint az értékcsökkenés, lízingdíj, biztosítás, javítás, karbantartás, parkolás, autópályadíj, és ide tartozhat a töltés költsége és akár a töltőberendezés költsége is – feltéve, hogy mindezről szabályos számla van a vállalkozás nevére.
A társasági adó szabályai külön nem írnak elő speciális menetlevelet az elektromos cégautóra. De a költségeknek igazolhatónak kell lenniük. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy jó ötlet olyan belső nyilvántartást vezetni (pl. kilométeróra-állások, töltési számlák rendszámra bontva), ami bizonyítja, hogy a felmerült költségek valóban a céges autóhoz kapcsolódnak. Tehergépjárműveknél külön szabályok írhatják elő a menetlevél-vezetést, ott erre figyelni kell.
Fontos még egy dolog: az elektromos autó költségei akkor is elszámolhatók céges költségként, ha az autó vegyes használatú (tehát időnként magáncélra is használják). Ez nem akadály. De áfa-levonás szempontból a személygépkocsi továbbra is problémás.
4. Otthoni töltés: adózási bomba vagy simán megoldható?
Ez az a rész, ami a legtöbb cégnél kérdéseket szül. Mi van akkor, ha a munkavállaló hazaviszi a cég elektromos autóját, és otthon tölti?
Alapesetben a munkavállaló magáncélú autóhasználata – tehát az, hogy viheti és használhatja a céges autót, és a cég fizeti a működés költségeit – adómentes juttatásnak minősül. Ez jó hír. Ez vonatkozik az elektromos autóra is.
Az viszont nem mindegy, hogyan számolunk el az otthon töltött árammal.
Három tipikus megoldás van:
Külön mérőóra a dolgozó otthonában. Ha a cég a saját nevére kötött mérőórán keresztül fizeti az áramot, és bizonyítható, hogy azon csak a céges autó tölt, akkor a dolgozónak ebből nincs adóköteles jövedelme. Ez a legtisztább megoldás.
Tételes költségelszámolás. Ilyenkor a munkavállaló megmutatja, mennyi áramot használt a céges autó töltésére (például külön fogyasztásmérőn keresztül), és a cég ezt az összeget megtéríti neki. Ha a cég csak a ténylegesen felmerült és igazolt költséget téríti meg, akkor ez a dolgozónál nem lesz adóköteles bevétel. Viszont ezt a kifizetést mind a cégnek, mind a magánszemélynek szerepeltetnie kell a bevallásokban.
Átalány alapú megtérítés. Ez már kényesebb. Létezik olyan szabály, ami lehetővé teszi, hogy saját tulajdonú autó hivatali célú használatára bizonyos átalányköltséget számoljanak el a NAV által közzétett üzemanyagár alapján. Elektromos autóknál ezt úgy oldották meg, hogy papíron „3 liter / 100 km benzin” értékét lehet alapul venni. Igen ám, de a hivatalos álláspont szerint ez főleg a saját autó hivatali használatára vonatkozik, nem a cég tulajdonában lévő autó otthoni töltésére. Tehát céges elektromos autóra ezt az egyszerűsített átalányt általában nem lehet automatikusan ráhúzni.
Összefoglalva az otthoni töltést: ha a cég átvállalja a töltés költségét, az elszámolható adómentesen is, de ehhez mérhetőség, dokumentálhatóság és transzparens belső szabályzat kell. Ha ezt rendben vezetik, a munkavállalónak nem lesz plusz adóterhe, és a cég is biztonságban van egy ellenőrzésnél.
