Így kezeld helyesen a szabadságokat év végén
Ahogy közeledik az év vége, a legtöbb munkahelyen előkerül a kérdés: mi lesz a felhalmozott szabadságokkal? A Munka törvénykönyve pontosan szabályozza, hogyan kell a szabadságokat nyilvántartani, kiadni és mikor lehet azokat módosítani. Ezeket érdemes időben átgondolni, mert ilyenkor még van lehetőség a hibák javítására, elkerülve a későbbi munkaügyi problémákat.
Ki adja ki a szabadságot?
Sokan hiszik, hogy a dolgozó „kiveszi” a szabadságát, valójában azonban a munkáltató adja ki azt – a munkavállaló előzetes meghallgatása után. A törvény szerint a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló évente legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzés alól. Ez a pihenőidő a szabadságon túl tartalmazhatja a heti pihenőnapokat és munkaszüneti napokat is.
Fontos, hogy a szabadság kiadásának időpontját legalább 15 nappal korábban közölni kell a dolgozóval. Nem megengedett, hogy a munkáltató ad-hoc módon, egyik napról a másikra küldje el szabadságra a munkavállalót, például azért, mert éppen nincs elég munka.
Mikor dönthet a dolgozó a szabadságáról?
Bár a szabadság kiadása alapvetően a munkáltató joga, a dolgozónak is van beleszólása. Évente 7 munkanapot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni – ezt legfeljebb két részletben lehet kérni, és a munkavállalónak is 15 nappal előre jeleznie kell az igényét.
Ezen felül a gyermekek után járó pótszabadságot és a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelően kell kiadni. Az apákat pedig gyermekük születésekor 10 munkanap apasági szabadság illeti meg, amit legkésőbb a születést vagy örökbefogadást követő negyedik hónap végéig kell kiadni.
Mikor halasztható vagy szakítható meg a szabadság?
A szabadság célja a pihenés és a munka-magánélet egyensúlyának megőrzése, ezért a törvény szigorúan korlátozza a módosítás lehetőségét. A munkáltató csak kivételes esetben – például fontos gazdasági érdek vagy működési probléma miatt – halaszthatja el legfeljebb 60 nappal a szabadságot, vagy szakíthatja meg azt.
Ha a szabadság megszakítása miatt a dolgozónak költsége vagy kára keletkezik, azt a munkáltató köteles megtéríteni. Az oda- és visszautazással töltött idő ilyenkor nem számít bele a szabadságba.
Mire figyelj az év végi szabadságnyilvántartásnál?
A szabadságot mindig a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni, vagyis „fél nap szabadság” jogilag nem létezik. A nyilvántartás módja függ attól, hogy a cég általános vagy egyenlőtlen munkaidő-beosztást(munkaidőkeretet) alkalmaz.
Általános munkarendben a szabadságot munkanapban kell nyilvántartani.
Egyenlőtlen beosztás esetén a munkáltató dönthet úgy, hogy a szabadságot órákban számolja el – ekkor a munkavállaló a beosztás szerinti óraszámnak megfelelő időre mentesül a munkavégzés alól.
Ez a döntés évente egyszer hozható meg, ezért az év végén célszerű átgondolni, hogy a következő évben milyen nyilvántartási mód lesz a legcélszerűbb.
